A magyar számla szó alatt több mindent értünk, így itt nem csak az angol fogalom megfelelőségéről, hanem a magyar szó jelentéséről fogunk szót ejteni.
A számla lehet egyrészről egy számvitel fogalom, ahova bizonyos üzleti eseményeket lehet lekönyvelni. A számviteli mérlek számlákból épül fel. Ez angolul az „account”, amely akár az accounting (könyvelés) szó kapcsán jegyezhető meg, amely a szóban forgó számlákkal való foglalkozást jelenti.
Banki kontextusban a számla lehet az a nyilvántartási eszköz, amelyen bizonyos pénzügyi eszközöket nyilvántartanak a számlavezető pénzintézetek. Ennek sokféle fajtája ismert, gondoljunk a könnyen megjegyezhető folyószámlára (current account), de a számviteli anyagunkban sok fajtáját megtanuljuk.
Valamely munka teljesítése esetében a fizetés számla kiállítása után, annak ellenében történik. Ez az okirat az „invoice”, amely egy szigorú számadású adóügyi bizonylat.
És akkor mi a helyzet azzal, amikor egy éttermi fogyasztás után a pincértől kérjük a számlát? Itt nem említjük az „invoice”-t, hanem az hangzik el, hogy „Can I have the bill? Ha megnézzük, hogy ilyenkor mit kapunk, akkor világos lesz, hogy mi a különbség a két fogalom között. A "bill" egy bizonylat, amely feltünteti a fogyasztást és rendelkezik a jogszabály által előírt tartalommal, de az áfa levonására például nem lenne alkalmas.
